15.Fejezet
Egymást
váltották a tájak, az iskola 1 órára volt a várostól. Amanda nem tudta lekötni magát. Nem
foglalkoztatta sem a táj, amit már ezerszer látott, sem a zene, amit már
ezerszer hallott. Minden olyan volt, mint régen. Kivéve Rolit, ő megértette.
Kicsit olyan volt, mint egy legjobb barátnő. Persze Kittivel is jól ki lehetett
jönni, de Amanda hozzá nem tudott úgy ragaszkodni (még a testvér mizéria
ellenére sem).
-Végállomás!
Már
ott is voltak az iskolánál, Kitti kint veszekedett Rákosi tanárnővel, hogy neki
igen is ki kell jönnie. Amanda jót nevetett rajtuk. Kicsit olyanok voltak, mint
egy civakodó házaspár, vagy anya lánya kapcsolatban álló boszorkányok. A busz
hatalmas nyikorgás kíséretében állt meg. A két civakodó nőszemély azonnal oda
kapta a fejét. Kitti tapsolva ugrált,a tanárnő szemei szikrát hánytak.
-
Pont,Amada!Itt élsz már eléggé, régóta ha valaki, akkor te biztosan tudod a
szabályokat!- pirított rá Amandára Rákosi tanárnő
-Elnézést
Rákosi tanárnő, többé nem fordul elő!
-Remélem
is ! Most pedig induljatok befelé! Nehogy meglásson titeket valaki! Az kéne még
hogy miden lány eljárjon éjnek évadján a városba szórakozni! Mit szólnának, a
szül…-bár ez már csak a távolból hallatszott
Amanda
és Kitti egymásra mosolygott majd egy hang nélkül elindultak a szoba felé. A csöndes lépéseiket alig lehetett hallani. A
sötét folyosók most kimondottan úgy néztek ki, mint egy elátkozott kastély.
Ahogy körbe nézett, Amanda rájött, hogy valami megváltozott. De nem az épület
vagy a berendezések, hanem rajta ment végbe a nagy változás. Annyi minden
zúdult a nyakába, hogy észre sem vette mennyire más lett minden.
-Amnada.-
suttogta Kitti- Mondanom kell valamit.
-Mit?
-Tudod
reggel jött meg a cserediák.
-És?
-A
mi szobánkba rakták.
Ahogy
kimondta, már nyílt is az ajtó. A sötét folyosót megvilágította az onnan
kiszűrődő fény. Az ajtóban Cassandra állt. Amanda nem döbbent meg különösen. A
lány olyan semmilyennek nézett ki. Kivéve persze a tűzvörös göndör fürtjeit.
-Gyertek
be gyorsan mielőtt valaki meglát!
Behúzta
őket a szobába.
*tessék
a szobám se a régi!*
